Települések

A kistérséget a Dunántúl nagyobb részéhez hasonlóan a kistelepülések sûrû hálózata jellemzi.

A kistérség falvai méretük szerint:

Ezen az oldalon az alábbi információk találhatók a településekrõl:

• polgármester, jegyzõ, önkormányzat címe és telefonszáma;
  
• a települések rövid bemutatása;
  
• intézmények;
  
• civil szervezetek;
  
• hagyományos rendezvények;
  
• "büszkeségeink";
  
• néhány mondat a település polgármesterérõl.

 Ezen kívül egy összesítõ táblázat a térség statisztikai adataival, 2001. évi állapot.

vissza a lap elejére

Batyk

Polgármester: Adorján Péter
Körjegyzõ: Bennyné Kardis Erika
Polgármesteri Hivatal címe: 8797 Fõ utca 11.
Telefon/fax: 83/376-701

A Zala folyó mentén található legészakibb település. Lakóinak száma 430 fõ. Elsõ említése 1251-ben Bogk néven történik. Az 1660-as években a török feldúlta, elpusztította a települést. Akik megmaradtak, a jelenlegi Csapó területére költöztek. Az 1700-as évek elején alakult ki a jelenlegi falu. A község határában három patakocska is táplálja a Zalát. A vizek között természetvédelmi terület található, ahol õshonos a kockás liliom. A falu temploma mûemlék jellegû, 1771-ben épült, kertjét l835-bõl származó kõkereszt díszíti. A Zala folyón és a Kánya patakon malom mûködött.

Minõsített szálláshelyek, lovastanya és horgászati lehetõségek várják az idelátogatókat.

Büszkék vagyunk a Polgármesteri Hivatalban kapható, "Batyk története" címû kiadványunkra.

A településen mûködõ társadalmi szervezetek, alapítványok és egyéb civil szervezetek:

A településen mûködõ intézmények:
-Polgármesteri Hivatal
-Általános Iskola és Óvoda

Amire büszkék vagyunk:
-Általános Iskola és Óvoda
-Mûemlék Római Katolikus Templom
-Természetvédelmi terület
-Csapói járda

Hagyományos rendezvényeink:
-Bucsu® Szent István napja, augusztus 20.

Információk, melyeket a település polgármestere fontosnak tart magáról:
Harmadik ciklus töltöm tiszteletdíjasként.
"A GANZ-MÁVAG-ban dolgozom, roncsolásmentes anyagvizsgálóként.
A ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulásban az Ellenõrzõ Bizottság tagja vagyok."
Hobbi: Könyv, horgászat, természet, szõlõ

vissza a lap elejére

Mihályfa

Polgármester: Rõti József
Körjegyzõ: Vassné Bencze Gyöngyi
Polgármesteri Hivatal címe: 8341, Kossuth Lajos u. 57.
Telefon: 83/ 375-207

A település neve 1340-ben bukkan fel oklevelekben, mint Mihalfolwa. A tatár dúlás után Mihály nevû birtokos építette újjá a falut 1696-ban, ezért a név egykori birtokosának nevét idézi: Mihaly Fa. A török megszállás után elõször csak nemesek és néhány jobbágy élt a faluban, majd iparosok is. 1785-ben már 825 fõ lakosa volt a községnek. A lakosság többsége magyar és katolikus hitû volt. Évszázadokon keresztül a földmûvelés, majd az iparosok és a kereskedelem adta a megélhetést. 1934-ben 756, jelenleg 428 fõ lakosa van a településnek. Ásatásoknál talált régészeti leletek - tégla sírok, cserépedény maradványok - bizonyítják, hogy történelme évszázados múltra tekinthet vissza. Szép épületegyüttes a falu központjában található régi templom és az újonnan épült plébánia.

Minõsített szálláshelyek várják a látogatókat, akik megtekinthetik Rõti József szobrászmûvész kertjében kiállított alkotásokat és a mûvész házi galériáját is.

A településen mûködõ társadalmi szervezetek, alapítványok és egyéb civil szervezetek:

A településen mûködõ intézmények:
-Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda
-Mihályfa-Kisvásárhely Körjegyzõség

Amire büszkék vagyunk:
-Római katolikus templom (1828)
-Forintos kúria (1836)
-Római katolikus plébánia
-Hõsi emlékmû: I. Világháború, II. Világháború

 Hagyományos rendezvényeink:
-Bucsu ® Szeptember elsõ hete
-Falunap®Idõpontja változó: augusztus-szeptember

Információk, melyeket a település polgármestere fontosnak tart magáról:
Név: Rõti József tanár
Tiszteletdíjas polgármester
Szakképzettség: Testnevelési Egyetem: testnevelõ tanár
Hobby: 25 év szobrászat
Házi Galéria

vissza a lap elejére

Óhíd

Polgármester: Hársfalvi Károly
Körjegyzõ: Bödör Endréné
Polgármesteri Hivatal címe: 8342, Petõfi Sándor u. 3.
Telefon: 83/ 574-015

A községet 1406-ban említi elõször egy okirat, akkor még Óhídszádaként. Egy 1483-as adat Ohyd névvel említi a települést, jelentése régi híd. Mintegy 100 évvel ezelõtt a településen élõk elsõsorban állattenyésztésbõl és földmûvelésbõl éltek, búzát, kukoricát, rozsot, burgonyát termeltek. Minthogy 1922-ben a település lakóinak száma meghaladta az ezret, nagyközségi rangot kapott. Még ebben az évben templom épült a faluban és

1931-32-ben elkészült a községi fürdõ is. A Veszprém és Zala megye határán található kis völgykatlanban, amit a Fenyõsi patak szel át, jelenleg 625 fõ ember él.

A falu határán található Huszonya-Hegynek nevezett dombok gerincérõl kitûnõ kilátás nyílik Sümeg felé, a Somlóra és a Ság hegyre. Az itt élõ szállásadók pinceszerekkel, tájjellegû specialitásokkal várják a turistákat.

A településen mûködõ társadalmi szervezetek, alapítványok és egyéb civil szervezetek:

A településen mûködõ intézmények:
-Általános Iskola
-Óvoda
-Közösségi Ház
-Idõsek klubja
-Háziorvos
-Fogszakorvos
-Gyógyszertár

Amire büszkék vagyunk:
-Millenniumi Park
-Hõsök szobra

Hagyományos rendezvényeink:
-Jótékonysági estek® január- február
-Nyugdíjas nap ® február
-Falunap ® június- augusztus

vissza a lap elejére

Pakod

Polgármester: Martincsevics István
Jegyzõ: Németh Károlyné
Polgármesteri hivatal címe: 8799, Csány u. 2.
Telefon: 83/377-002

Elsõ írásos megemlékezés 1211-bõl származik. Területén a türjei rendház és a Szentgróti földbirtokos család osztozott. A hídvámot és a hegyvámot egymás közt megegyezve szedték. A török hódoltság alatt a Kanizsa - Sümeg közti végvári vonalhoz tartozott, így házait gyakran felégették. Lakói a Zala mocsaras részében vagy a szõlõhegyen találtak menedéket. 1707-ben a Kuruc - Labanc harcokban tûzvész pusztította el a falut. Az évek során árvíz is gyakran sújtotta az itt élõket. Jelenleg 1000 fõ lakja a települést. 1996 óta hegyközség mûködik a szõlõhegyen öregbítve a zalai borok hírnevét.

Testvérfalu: Gyõrszentiván

A településen mûködõ társadalmi szervezetek, alapítványok és egyéb civil szervezetek:

A településen mûködõ intézmények:
-Iskola
-Óvoda
-Háziorvosi szolgálat
-körjegyzõség

Amire büszkék vagyunk:
-Római katolikus mûemlék templom
-Szõlõhegy - Zalai Borút állomások
-Épülõ halastó - Horgászparadicsom

Hagyományos rendezvényeink:
- Búcsú - Egyházzenei koncert®Július 15-e utáni vasárnap
-Templom - állandó kiállítás

Információk, melyet a település polgármester fontosnak tart magáról:
Tiszteletdíjas polgármester
Végzettség: Középfokú gépész
Hobbi: Borászat
Státusz:
ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás titkára
Pakod-Zalabér Hegyközség elnöke
Zalai Borút Egyesület vezetõségi tagja

vissza a lap elejére

Pókaszepetk

Polgármester: Darázsi Zsolt
Jegyzõ: Srágli Miklós
Polgármesteri hivatal címe: 8932, Arany János u.6.
Telefon: 92/ 584-006

Már az õskorban lakott hely volt, de az elsõ írásos emlékek 1334-bõl említik a pápai tizedjegyzékben.

1453: Pokafalua, 1773: Pokáfa. 1262: Zepethk. Ezek az elsõ fellelhetõ nevei annak a két falunak, amelynek l943-ban történõ egyesítésével keetkezett Pókaszepetk. Pókafa kisnemesi, Szepetk jobbágyfalu volt. Hozzájuk csatlakozott még Sanyarú, amely nem volt teljesen különálló. A település Zalaegerszegtõl 15 km-re található. Lakóinak száma 998 fõ. A falu temploma mûemlék jellegû, hajóját freskók és a múlt század elején készült faragott padok díszítik. Harangláb, és az iskola falán elhelyezett emléktábla  Kelemen Elemér pedagógus-író emlékére  kínál még látnivalót. A helyben mûködõ íjászklub fõ bemutatkozási lehetõsége az augusztusban megrendezett lovasnap, mely rendszeresen minden évben számos kikapcsolódni vágyó családnak nyújt szórakozást.

A településen mûködõ társadalmi szervezetek, alapítványok és egyéb civil szervezetek:

A településen mûködõ intézmények:
-Körjegyzõség
-Általános Iskola
-Óvoda
-Házi orvos
-Fog szakorvos
-Faluház
-Teleház

Amire büszkék vagyunk:
-Faluház
-Kockás liliom a Zala réten
-Kápolna, a régi falu helyén
-Avarkori temetõ
-Teljes közmûhálózat

 Hagyományos rendezvényeink:
-Falunap ® Július
-Lovasnap ® Augusztus 12.
-Gyermek rendezvények® Egész évben

Információk, melyeket a település polgármestere fontosnak tart magáról:
Legjobban, a természetben érzi jól magát és örül, ha madarászhat.
Különbözõ szervezetekben betöltött szerepe:
Vidék parlamentje bizottsági tag
Zalai Falvakért Egyesület elnökségi tag
Magyar Madártani és Természet Egyesületének zalai titkára
Pókaszepetkért Egyesület elnöke

vissza a lap elejére

Sénye

Polgármester: Fölföldi Vilmos
Körjegyzõ: Deliné Ódor Mária
Polgármesteri Hivatal címe: 8788, Jókai u. 15.
Telefon: 83/ 370  915

1341-ben említik elõször, mint lakatlan területet, és elõször 1429-ben említik a történetírók Senye néven a települést. Mátyás király adományozta 1479-ben Bátori István országbírónak. A magyar helyiségnév puszta személynévbõl keletkezett. Zalaszentgróttól délre szûk festõi völgyben bújik meg a 47 lakosú kicsiny település. Sok idelátogató turista számára nagyon vonzó a falu nyugalma. A környezõ domboldalakon szõlõ-és erdõterületek váltják egymást. Apró parasztházak és esztétikus, a tájba illõ vendéglátásra kialakított új épületek adják a település vonzerejét.

A településen mûködõ intézmény:
-Kultúrház

Amire büszkék vagyunk:
-A falu nyugalma
-A faluba költözött külföldiekkel való jó kapcsolat
-A település rendezettsége, tisztasága

Hagyományos rendezvényeink:
-Falunap bucsuval egybekötve

Információk, melyeket a település polgármestere fontosnak tart magáról:
Fölföldi Vilmos (1941. 05. 05), már a harmadik választási ciklusban polgármester, elõtte két cikluson át tanácstag. "Az utóbbi évtizedekben a közért és a településért dolgoztam, ami eredményes volt".

vissza a lap elejére

Sümegcsehi

Polgármester: Gál János
Jegyzõ: Bödör Endréné
Polgármesteri Hivatal címe: 8357, Petõfi Sándor u. 1.
Telefon: 83/ 374-501

A Sümegcsehi név 1909-ben vált hivatalossá, amely jelzi, hogy a név az akkori Zala megyei Sümeg melletti csehit jelenti. A név eredete cseh telepesek jelenlétére utal, jelentése: cseheké ez a falu, illetve õk lakják. Az elõtag pedig az jelzi, hogy valamikor a sümegi vár fennhatósága alá tartozott. A 17. század elején falunk nevében megjelent a Püspök elõnév, mely utalás a püspöki tulajdonú birtokra. A Csehi név 1370-ben Chehy, néhány évvel késõbb Cheh alakban jelenik meg. Legkorábban a település neve Ukkcheh alakban található, amely az Ukk nemzettségnek nagyobb birtokára utal.

Jelenleg a település lakóinak száma 655 fõ.

A Kovácsi-hegy lábánál elhelyezkedõ település különösen a szüreti vigasságok idején mozgalmas. Ezeken a mulatságokon részt vesz a falu apraja-nagyja.

A vendégek számára minõsített szálláshelyek biztosítják a pihenést, és a mulatságokon való részvételt. A falukép egységes arculatú, megkapók a hagyományos kõépítészet megõrzött értékei.

A településen mûködõ társadalmi szervezetek, alapítványok és egyéb civil szervezetek:

A településen mûködõ intézmények:
-Fazekas József Általános Iskola és Óvoda

Amire büszkék vagyunk:
-Mûemlék jellegû templom
-Vezetékes földgáz
-Épülõ turistaház

Hagyományos rendezvényeink:
-Farsang® Február-március
-Anyák napja® Május elsõ vasárnapja
-Gyermeknap® Május utolsó vasárnapja
-Falunap® Augusztus hó
-Szüreti bál® Szeptember hó
-Nyugdíjas nap® December hó

Információk, melyeket a település polgármestere fontosnak tart magáról:
Név: Gál János
Végzettsége: Gimnáziumi érettségi, könyvelõ
Hobbi: Szõlészkedés, borászkodás

vissza a lap elejére

Türje

Polgármester: Dr. Nagy László
Jegyzõ: Takács Lászlóné
Polgármesteri Hivatal címe: 8796, Szabadság tér 9.
Telefon: fax: 83/ 356-021

Már az 1220-as évektõl említik írásos dokumentumok a falu nevét. A Türje- nembéli Dénes bán - aki részt vett II. András és fia hadjárataiban - alapított Premontrei-rendi Monostort és építtetett templomot 1234 elõtt. A román stílusú téglatemplomot és a rendház ebédlõjét Dorfmeister István freskói díszítik.

A milleniumi zászlóátadás óta látható a templom mellékhajóján eredeti szépségében feltárt, 2000-ben restaurált Szent László legendáját ábrázoló freskó.

A település Vas, Veszprém és Zala megye találkozásánál fekszik Zalaegerszegtõl és a Balatontól egyaránt 30 km. távolságra. Lakóinak száma: 1810 fõ.

Türje minõsített falusi turizmus szálláshelyekkel, étteremmel, szõlõhegyi bortúrákkal várja a látogatókat.

A település testvérfalva: Gyergyóalfalu (Erdély, Hargita megye)

A településen mûködõ társadalmi szervezetek, alapítványok és egyéb civil szervezetek:

A településen mûködõ intézmények:
-Önkormányzat , Polgármesteri Hivatal
-Általános Iskola és Óvoda

Amire büszkék vagyunk:
-Az 1220-1250 között épült Késõ Román kori templom
-I.-II. Világháborús emlékmûvek
-Köztéri szobraink

Hagyományos rendezvényeink:
-Március 15-i ünnepség® Március 15.
-Május 1-i Sportrendezvények® Május 1.
-Tavaszi Fesztivál® Március 15.
-Szüreti ünnepségsorozat® Szeptember utolsó hete

Információk, melyeket a település polgármestere fontosnak tart magáról:
Dr. Nagy László 1941, január 22. Türje
A tûzoltóság állományában dolgozott 1959-tõl 1996-ig különbözõ beosztásokban. (csoportvezetõ, parancsnok helyettes) 1984-tõl 1996-ig megyei tûzoltóparancsnok. Jelenleg nyugállományú tûzoltó ezredes, fõtanácsos.
A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állami és Jogtudományi Karán szerzett diplomát.
2001-tõl a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás elnöke. 

 vissza a lap elejére

Vindornyaszõlõs

Polgármester: Bõdör József
Körjegyzõ: Molnárné Sziva Ibolya
Polgármesteri hivatal címe: 8355, Kossuth l. u. 80.
Telefon: 83/370-101

A mai falu elsõ említése a XII. századból származik. A falu a zalai vár földje volt. 1274-ben IV. (Kun) László király a Pécz nembeli Benedeknek adományozta a birtokot. A család leszármazottai a birtok után "Szõlõsinek" nevezték magukat. Vindornyaszõlõs 1950 és 1979 között Keszthely járásával együtt Veszprém megyéhez tartozott, majd visszakerült Zala megyéhez. 1970-tõl Kisgörbõ társközsége volt.

A településen mûködõ társadalmi szervezetek, alapítványok és egyéb civil szervezetek:

A településen mûködõ intézmények:
-Egészségház
-Mûvelõdési ház

Amire büszkék vagyunk:
-Hõsi emlékmû
-Épülõ egészségház
-Katolikus templom
-Épülõ sportcentrum
-Természetismereti - Geológiai tanösvény, sziklafolyosó, barlang
-Felújított sziklafolyosó és bazaltpincs
-Tõzegláp

Hagyományos rendezvényeink:
-Szent István napja®Június 24.
-Falunap®június 30.

Információk, melyeket a település polgármestere fontosnak tart agáról:
Szakképzettség: Gépésztechnikus, mûvelõdésszervezõ,
Hobbi: fényképezés, környezetvédelem,
Státusz:
TÖOSZ megyei küldött, ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás alelnöke,

vissza a lap elejére

Zalabér

Polgármester: Pler Zoltán
Jegyzõ: Horváth Hajnalka
Polgármesteri Hivatal címe: 8798, Rákóczi u. 2.
Telefon: 83/ 376-001

A település neve török eredetû, jelentése "ajándék, adomány". A község elsõ említése 1121-ben történik. Az almádi bencés kolostor kapta ajándékba a fél falut, majd 1247-es oklevélben Villa De Beer néven szerepel - Ber nevû vitéz neve után. 1598-ban a település még nem hódolt be a töröknek, de 1613-ban már nem sikerült ellenállni a hódításnak.

A község a 16. sz. közepétõl elnéptelenedett, amelyben nagy szerepe volt az uraságok egymás közti harcainak, erõszakos állásfoglalásaiknak.

1639-ben Almássy Gergely béri prédikátor korában a környezõ földesurak már evangélikusok. 1644-ben a törökök felégették Bért, és a vár is elpusztult. 1718-ban viszont már újjászervezik a plébániát, 1726-ban a templom kõbõl és téglából újjáépült. A ma is álló templom 1762-ben épült.

1757-es összeírás szerint 617 lakosa volt a falunak, mára a településen 752 fõ él. 1767-ben Mária Terézia Urbanuma (mezõvárosi rangot jelent). 1769-ben postahivatal épült, mely jelenleg is mûködik. 1885-ben külön céhe volt már a takácsoknak, a többi iparos ipartestületbe tömörült.

Az I. Világháború idején a templom és a kápolna harangját elvitték, hogy ágyút öntsenek belõle. A hõsi halottak emlékmûvét 1934-ben állították fel a kastélykert bástyája végében, ez azonos a mai emlékmûvel. Báró Guttman fiának, Lászlónak emlékére lovas szobrot készített Báró Guttman veje, Neumann Károly. Ez a lovasszobor késõbb Rádiházára került. A Hõsõk Ligetében minden fa egy egy háborús hõs nevét viseli.

A II. Világháború idején lengyel tisztek és tisztszolgák laktak Neumann uraság kastélyában egészen a német megszállásig, ahol 1943-ban Angelo Rotta bíboros, pápai nurcius tett látogatást.

Egy este kigyulladt a kastély és anyagát, valamint az értékeket elhordták.

1945-ben földosztás volt, ám birtoklevelet nem kaptak a gazdák, majd az urasági birtok nagy részén megalakult az állami gazdaság és a TSZ.

1949-ben államosították a település iskoláját, és 1960-ban 2 csoportos iskola kezdte meg mûködését a településen, majd 1968-ban új iskola épült, és a meglévõ tantermek számát 3-mal bõvítették.

1969-ban a falu TSZ falu lett, közigazgatásilag, gazdaságilag egyesület a szomszéd községekkel, majd 1990. január. 1-ével leváltak a társközségek.

Zalabér település címerének leírása:

Zalabér település címere a XVIII. Századi mezõvárosi pecsétlenyomat alapján készült.

A vizimadár (mely nagy valószínûséggel a gém-félék csoportjába tartozik, de a lenyomat alapján nem állapítható meg egyértelmûen) a nádi világra utal.

A madár lábánál lévõ kard a végvári harcokat jelképezi (Zalabér település a török idõkben végház volt).

A madár csõrében lévõ szõlõfürt az õsi szõlõmûvelést jelképezi (Zalabérben a XIV. századtól kezdõdõen erõteljes a szõlõmûvelés).

A három csillag jelentése: Zalabér 3 középkori településbõl alakult ki, nevezetesen Bozol (mai köznyelven: Lepoty), Vadkert (ma hegy), valamint Bérbalu-ból.

A településen mûködõ társadalmi szervezetek, alapítványok és egyéb civil szervezetek:

A településen mûködõ intézmények:
-Általános Iskola
-Napközi Ottonos Óvoda
-Idõsek Napközi Otthona

Amire büszkék vagyunk:
-A falu temploma
-Szent Antal Kápolna
-Parókia Fogadó
-Szent Antal Fogadó
-Gyógyszertár

Hagyományos rendezvényeink:
-Falunap® Mária neve napja
-Bucsu® Szent Háromság vasárnapja

Információk, melyeket a település polgármester fontosnak tart magáról:
Név:Pler Zoltán
Végzettség:Gépésztechnikus

vissza a lap elejére

Zalavég

Polgármester: Kovács Sándor
Körjegyzõ: Németh Károlyné
Polgármesteri Hivatal címe: 8792, Béke u. 6.
Telefon: 83/ 377-701

Régi település, kialakulása a 11.századra tehetõ. Neve korábban Véged volt, ami 1907-ben lett Zalavég. Római katolikus temploma mûemlék jellegû, középkori alapokra épülõ, mely Szent György védelme alatt áll. A templomot 1748 és 1751 között építették. 1834-ben leégett, 1836-ban újjáépítették és bõvíteték, ennek eredményeképpen a templom ma három hajós. Kertjében 1835-bõl származó kõkereszt és barokk Szent Vendel-szobor találhat. A településen élõ lakosság jelenleg 470 fõ. A falu történetében vannak izgalmas és romantikus események. Itt élt a betyárvilág jellegzetes alakja Sobri Jóska és rokonsága. A Szajki-tavakhoz irányuló átmenõ forgalom pihenõhelyének kiváló színhelye Zalavég.

A településen mûködõ intézmények:
-Általános Iskola (alsó tagozat)
-Napközi otthonos óvoda
-Idõskorúak Napközi otthona 

Amire büszkék vagyunk:
-1998-ban épült mûemlék-park
-Temetõbe víz-és villany bevezetése

Hagyományos rendezvényeink:
-Tavaszi, nyárvégi bucsu® Április és Augusztus utolsó vasárnapja

Információk, melyeket a település polgármestere fontosnak tart magáról:
Végzettség: Kereskedelmi boltvezetõ

vissza a lap elejére

Kisvásárhely

Polgármester: Dr. Tompos József
Körjegyzõ: Vassné Bence Gyöngyi
Polgármesteri Hivatal címe: 8341, Jókai Mór u. 25.
Telefon: 83/ 375-201

A parányi falucska a sümegi vár lábától alig 7 km-re található. A falu elsõ említése 1382-ben Vasarhel, 1508-ban Kyswasarhel. A településnek fénykorában-az 1830-as évkben- 280, ma mindösszesen 71 lakója van. Az itt élõk a Terényi földbirtokos család zsellérjeinek leszármazottai, állattenyésztéssel és fölmûveléssel foglalkoztak. Idõnként vásárok színhelye volt a falu. A környezõ erdõkben bõven terem gomba, 3-400 éves tölgyfák találhatók, és megfelelõ idõben érkezve vaddisznó-, szarvascsordákkal és nyúlcsaládokkal találkozhatnak az idelátogatók. A külterületen a Marcal folyóban fürödni és horgászni egyaránt lehet. Lovastanya várja szállásokkal és lovaglási lehetõséggel a turistákat. A falun áthalad az országos kék túra útvonala.

Testvérfalu: Székelymagyaros (Románia, Erdély, Hargita megye)

A településen mûködõ intézmények:
-falugondnoki szolgálat
-vegyesbolt
-fodrászat
-kecske sajtüzem

Amire büszkék vagyunk:
-A falu határában lévõ õstölgyes erdõ, Marcal patak
-Faluközpontban lévõ harangláb
-2 hónapos szabadidõpark és autóspihenõ Sümegtõl 6 km-re a faluban
-Jól mûködõ vegyesbolt, kialakítás alatt lévõ faluház
-Sümeg városhoz közeli, de falusi nyugalmat árasztó kisközség

Hagyományos rendezvényeink:
-Idõsek napja, karácsonyi ünnepség
-Kihívás napi sportrendezvény

Információk, melyeket a település polgármestere fontosnak tart magáról:
Dr. Tompos József háziorvos szakorvos, foglalkozás egészségügyi orvos, Semmelweis Orvostudományi Egyetem Családorvostan Tanszék oktató háziorvosa.
Hobbi: Vadászat, úszás, síelés, természettel összefüggõ sportok. Érdekeltség a borturizmusban és a szõlõtermesztésben.
A "Káli Gazdák" Vadászegyesület tagja.
"Kisvásárhely külföldi kapcsolatainak bõvítésére törekszem."